2009. február 2., hétfő

PECA A PONTYGÖDÖRBEN

Pont egy hete , hogy Péterrel és Gáborral, több heti egyeztetés után végre összejött egy közös peca Rétimajorban. Az idő türhető, nem röpködnek a minuszok, nagyon korán elindultunk, hogy legyen helyünk,/ jó helyünk /, persze a parkolóba érve már három autó legénysége pakolászott a sötétben, pedig csak fél hét volt. A három legjobb helyet azért sikerült elfoglalni. Aztán kiderült, hogy aznap nem biztos, hogy ezek a legjobb helyek, egy: én voltam középen, nekem úgy-ahogy ment délelőtt és délután is, valahogy a két szélső helyen annyira nem jöttek a pontyok, kettő: a mellettünk ülő gilisztatenyésztő úriember, mint a rádió megállás nélkül beszélt, kb. hat órán keresztül. Sajna nem volt rajta potméter, sem valami kikapcsoló szerkentyű, amivel el tudtuk volna halgattatni, pedig lett volna rá jelentkező, még a túlsó partról is.
Szóval bepakoltunk, beszereltünk, beetettünk és meghírdettük a kétfordulós versenyt. Kikötés csak annyi volt,hogy délelőtt szabadonválasztott módszerrel, délután mindenki matchbottal pecázik. Ja , a címben szereplő " pontygödröt " a rádiót helyettesítő spori találta ki és csak azért tudtam kavinton nélkül is megjegyezni , mert a hat óra alatt kb. 24.378-szor megemlítette, többek között, hogy most oda helyezi a piacos botján lévő 28 gr-os leheletfinom önsúlyos úszóját. Mire valaki azt mondaná, hogy a bőbeszédűség ragadós, hát lássuk a képeket:

Nincsenek megjegyzések: