Ide nekem az aranyhalat is!: október 2008

2008. október 30., csütörtök

Ez a kép lemaradt

Este, hazautazás előtt, kicsit fáradtan.

Tegnap Budapesten a grafikusokkal

Gyülekező a pályaudvaron.

Ezt alkottuk a Ludwig Múzeum Keith Hering kiállításának ihletésére.

Jön a Hév, megyünk a Szépművészetibe.

Itt szoktunk ebédezni.

2008. október 29., szerda

Egy nagyon jó peca a STABIL-DAMIL tavon

Teljesen véletlenül keveredtem a tóra, ugyanis ma ill. tegnap Ajkán volt dolgunk Ritával, az igazság , hogy csak neki, én már fél héttől szabad voltam késő délutánig. Egy nappal előbb hétfőn természetesen körülnéztem a neten, valami jó kis víz után Ajka körül. Sikerült is kiválasztanom a legtávolabbi kis tavat. A biztonság kedvéért telefonon érdeklődtem, hogy ne potyára menjek.A tógazda-tulaj Zsolt nagyon készséges volt, ugyan már nincsennek nyítva, de a téliesítés miatt ottvannak, ha akarok mehetek,mondta egy kis csodálkozással a hangjában:- ki lehet ez a hülye, aki Várpalotáról ide akar jönni horgászni- , ezt éreztem, de lehet, hogy mondta is magában. Hát én, ha már úgyis arrafelé vagyok, miért ne ! Ráadásul szeretek egyedül pecázni, ilyenkor nincsennek zavaró tényezők, legfeljebb saját magam.Na jó bevezetésnek ennyi elég is........

Fél nyolckor pontban ott voltam a tó előtt, amely Takácsi előtt található jobbra /tábla jelzi / egy ötletes logóval. Hát bizony egy lezárt sorompóval találtam szembe magam. /igaz tegnap a telefonon időpontról szó nem volt./

Két kép a tóról.

Ma a grafikusokkal voltam Budapesten, csak most tudom befejezni a tegnap elkezdett témát.

Tehát, reggeliztem, sétáltam, egy jó óra múlva mindjárt , jött Zsolt, végre közelről is szemügyre

vehettem a vízet.Egész jól néz ki, mondtam magamban, meg hangosan is. Különösen a kis sziget tetszettés az, hogy látszik a tógazda hozzáértése: facsemetéket telepített, ötletesen alakította a tó partját, esztétikus, meg minden.A csemeték a szelet is megfogják majd remélem, mert ma azért fújt rendesen. Amúgy csodaszép idő volt./lett volna szél nélkül./Finom kávé után elkezdtem bepakolni a szigetre, mert ez a hely volt az ígéretesek közül a legközelebb a kapuhoz. A parkoló a kerítésen kivül van.

2008. október 28., kedd

Az első potyka.

"Gyorsan beszereltem"

Fél 10-re már be is toltam a 8 gombócot, kukoricát és csontit pohárral. Hát ezt nem kellett volna. Szóval rakóra készültem, még szerencse,hogy vittem egy könnyű keszeges matchbotot is pontyozni. Eltelt gyorsan egy mozdítás nélkül másfél óra, amikor az úszó antennája kicsit kiemelkedett, majd szép lassan eltünt a víz alá, a gumi szépen nyúlt. No, megvan az első, persze csak három-négy perc után, izgalmas fárasztás után csak megjött az kb. 2és feles potyka.

Azt hittem ,hogy majd most beindul, mert ahogy visszaraktam a szereléket,rögtön finom húzások, emelések jelentkeztek az úszón,de hiába, nem tudtam megfogni ,ezeket a kapásokat.Nem értettem mi történik, amikor az egyik mozdításnál a horgon egy két centiméteres razbóra fickándozott , oldalában felakadva. Ekkor jöttem rá, hogy nem kellett volna etetőanyagot bepoharazni. A tóban lévő összes razbóra ott nyüzsgött az etetésen.
Mivel már dél volt, ha kicsit későn is /szokásosan/ , de váltottam matchbotra. A zsilip előtt elég mély kb.2m-es víz volt, ide már csak kukoricát lőttem csuzlival. A harmadik adag rálövésénél az úszó kezdett emelkedni, majd oldalazva eltünt. Nem tudom milyen erőlevest reggeliztek ezek a pontyok, de nagyon erősen húztak, a harciféket és a kis keszeges pálcát igencsak megdolgoztatták.

Ez jött.
Innen kb. három óráig folyamatosan jöttek a pontyok, érdekes módon nem fenékre lefektetett előkével, hanem csak éppen érintőre tett csalival. / és még 14 db./ Meglepően jól dolgoztak a horgon.Mindről fotót készítettem a merítőhálóban, a halhoz hozzá sem nyúlva, fordítottam vissza a vízbe őket, persze a fotózás előtt a horgot is kiszedtem. Egy kivételével mindnek szabályosan a szájszélbe akadt a horog.

Negyed négykor visszaváltottam rakóra, de az utolsó negyedórában csak nagy nehezen tudtam egy kapást kicsikarni.. Igy matchbot 15 db.

rakós 2 db.

Tehát a rakóshoz hozzá sem kellett volna nyúlni. Hát igen. Csalinak csak a csonticsokor volt a jó, a kukoricához hozzá sem nyúltak. Nagyon élvezetes, eredményes peca volt , különösen a kezdéshez képest. Ajánlom mindenkinek a STABIL-DAMIL tavat !!! Tényleg jó!